Január 30-án a 7., 8. és 9. osztály képviselői találkoztak a biológiai teremben, hogy összemérjék tudásukat a természettudományi tantárgyakból szerzett ismeretekből. Hármas csoportokban oldották a gyakorlati feladatokat matematikából, fizikából, informatikából, földrajzból és biológiából. Biztató látvány volt diákjaink igyekezete, versenyszelleme és példás odafigyelése az egyes feladatok megoldása közben. Mindenki, aki részt vett a versenyen, győztesnek számít. A helyezések a következők:

1. hely – 9. osztály

2. hely – 8.B osztály

3. hely – 7.B osztály

Minden tudásra vágyó tanulónknak gratulálunk!

Az erdei állatok és madarak téli etetéséről és annak fontosságáról beszélt ma Štark Marcela tanárnő harmadikosainknak és a speciális osztály tanulóinak. A téli madáretetők segítségével a madarak könnyebben hozzájutnak az életfontosságú táplálékhoz, amely nélkülözhetetlen az energiaszintjük és testhőmérsékletük fenntartásához. A vadak etetését, amit a vadászok és erdészek végeznek, célszerű már ősszel elkezdeni, hogy az állatoknak legyen idejük elegendő zsírtartalékot felhalmozni. Fontos táplálékuk a só, széna, lucerna, kukorica és különböző zöldség és gyümölcs. Az óra végén kihelyeztünk madáretetőt, mivel még a télnek nincs vége.

Idén számunkra különösen kedves témát hirdetett meg a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya és a Gömör-Kishonti Művelődési Központ. Móra Ferenc műveihez készíthettünk illusztrációkat. Választásunk a nagy kedvencünkre, "A szánkó" -ra esett. A történet mintha rólunk szólna. Nem idegen, nem elavult, nem távoli. Kati néni jó ismerős, szánkónk sincs, de nagyon szeretnénk... Van aki fát kölcsönöz, van aki fagyoskodik, ismerünk olyan családot, ahol az újszülött a februári hidegben megdermedt. Nem szükséges magyarázat ahhoz, hogy valamikor kályhán főtt az étel, nem idegen számunkra a vágyakozás, a nélkülözés, a krumpliból főtt leves. A bogárszemű fekete kutya is jóbarát. Télen a fűtetlen viskókban a túlélést jelentheti. A gyerekek mégsem szomorkodnak. Nagyokat kacagnak a szánkóról hóba borult csibészeken. Aztán megjelenik szemükben a megnyugvás, Kati néni él! Képeinken sorban elevenednek meg a szereplők és a motívumok. Reméljük, hogy Antónia alkotása éppoly sikert arat, mint számunkra a történet! (VII.CS)

A regionális nevelés a helyi kultúra és értékek megőrzésére, ápolására, valamint a helyi közösségek fejlesztésére fókuszáló nevelési módszer. A 2.D osztály tanulói e témakör keretén belül ismerkedtek meg a magyar, roma és szlovák népi kultúra hagyományaival, szokásaival, értékeivel. A népi kultúra a helyi kultúra egyik fontos eleme, amelyet a regionális nevelés során is ápolunk és továbbadunk a következő generációknak, beépítve azt a magyar, szlovák, környezetismeret, matematika, képzőművészeti nevelés és zenei nevelés tantárgyakba.

Iskolánk 130 tanulója nevezett be az idei versenybe a 6-9. évfolyamból. A tanulóknak 6 versenyszámot kellett teljesíteni, az eredményeik alapján 19 arany, 26 ezüst és 28 bronzérmet szereztek. Gratulálunk a szép teljesítményhez!

Az egyik legszebb magyar népmesét hozta el az alsó tagozatosoknak Demko András mesemondó.

A szegény ember legkisebb fia útnak indult szerencsét próbálni. Beállt dolgozni egy juhosgazdához, ahol szolgálatáért egy aranyszőrű bárányt kapott jutalmul. Hogy ezzel aztán hogyan nyerte el a királykisasszony kezét, azt tanulóink közreműködésével megtudhattuk a meséből. A kis elsősök nemcsak boldogan szerepeltek, de elkészítették papírból az aranyszőrű bárányt is. Köszönjük a mesés élményt

"Farsang napja eljött már, kezdődik a jelmezbál, zeneszóra vígan lép, ring a tarka báli nép."

Nagy volt a vigadalom az 1. A, B és a 4.B osztályokban: jelmezbálra készültünk. Ráhangolódásként vidám bohócokat készítettek a gyerekek, majd megismerkedtek a farsangi hagyományokkal, szokásokkal. Ezután végre elkezdődhetett a vigasság, felhőtlen mulatozás, tánc. Míg a többség táncolt, addig a negyedikesek fánkot sütöttek. A finom farsangi fánk mindenkinek nagyon ízlett.

Ezúttal a 3.A osztályban magyar órán vettünk részt, ahol Molnár Mónika osztályfőnök segítségével La Fontaine A teknős és a nyúl c. meséjének feldolgozása történt.

A 7.D speciális osztályban nyitott órát tartott Nagy Ildikó igazgatóhelyettes. A magyar óra célja az volt, hogy a gyerekek szóban fejezzék ki érzéseiket A kis gyufaárus lány c. Andersen mese elolvasása után. Rövid hatásszünet után jöttek az ötletek a kislány megmentésére, a feszültség oldására, amelyeket a tragikusan végződő mese váltott ki mindannyiukból. A beépített drámapedagógiai elemeknek, a hétköznapi életből merített példáknak és a nem hagyományos ülésmódnak köszönhetően a tanulók felszabadultan viselkedtek.

Az órán nem hiányzott az újévi köszöntő éneklése, az év felbontása hónapokra, hetekre, napokra és órákra , mely által a matematikai, zenei tantárgyközi kapcsolatok tanórákba való beépítése lett bemutatva.

A pedagógus a mese kapcsán nevelési célként a szülői felelősséget emelte ki. A pénzügyi ismeretek és a közlekedési nevelés kereszttémák elemeit ügyesen építette be az óra menetébe .